Tisztelt Ünneplő Közönség, kedves Egybegyűltek!
Az 1848-as forradalom és szabadságharc 174. évfordulójára gyűltünk ma itt össze. 174 év hosszú idő, így feltehetnénk a kérdést: Van- e még valódi üzenete ´48-nak jelenkorunk számára? Továbbgondolva: Tapintatos dolog-e harcra emlékeznünk MA, amikor a világ békéjére árnyék vetül?
A kérdés megválaszolásához érdemes figyelmesen megvizsgálnunk a március 15-i események legfontosabb dokumentumát, a sokat emlegetett 12 pontot. A „Mit kíván a magyar nemzet?“ bevezető kérdés után közvetlenül ugyanis nem a követelések hangzanak el, hanem a következő örökérvényű jelszó:
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Egyetértés... A napi politikai csatározások, az elmélyülő társadalmi véleménykülönbségek, a világjárványok korában egyre kevesebb van belőle. A világháló névtelenségébe és arctalanságába burkolózva vég nélküli kommentháborúk folynak. Úgy tűnik a legegyszerűbb kérdésekben, a legalapvetőbb emberi értékekben sem tudunk egyetérteni. Hogy tudnánk így összefogni egész nemzetet érintő, súlyos ügyekben? Példaként állhatnak előttünk 1848 hősei, akik egy emberként tudatosították: Harc nélkül nem vívható ki a szabadság, szabadság nélkül pedig nem valósulhat meg a béke!
Szabadság... A ma élő nemzedékek zöme már örökbe kapta a szabadságot, ezért néha sajnos fogalmunk sincs arról, mit jelent ez a fogalom. Talán észre sem vesszük, hogy az önálló gondolkodás szabadsága az, ami a legnagyobb veszélybe került. A híreket a kétes és elfogult médiákból szerezzük, az információkat különösebb megértés nélkül a Wikipédiáról másoljuk, életvezetést és közízlést az influencerektől kapunk. A márciusi ifjak, Petőfi, Jókai, Irinyi és a többiek mertek a jelenségek mélyére nézni, tudtak önálló gondolatokat megfogalmazni, bátor célokat kitűzni. Tanuljunk Tőlük!
Béke... Forradalom és béke... Megfér egymás mellett ez a két fogalom? Ha csak felületesen is megismerjük az 1848. március 15-i nap történéseit, látni fogjuk, hogy igen. A történészek feltételezése alapján a budapesti eseményekben 10-20 ezer ember vett részt. Meghallgattak buzdító beszédeket, foglaltak le nyomdagépet, szabadítottak ki rabot. Mindezt az erőszak legcsekélyebb nyoma nélkül. Egy ökölcsapás sem csattant, egy csepp vér sem folyt ezen a napon. Több ezer ember tüntetett békésen és egyetértésben a szabadságért.
Kívánhatunk-e mást ezen a mai ünnepnapon, mint példaképeink 174 évvel ezelőtt?
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Szerző: Mgr. Fábry Péter
